▼
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: szabadvers. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: szabadvers. Összes bejegyzés megjelenítése
2025. november 1., szombat

Aurora bolygó

›
A kozmosz szívéből érkeztem, ajándékként, egy halk fényrezdülésből. Körülöttem aranygyűrűk lebegnek, mintha maga az idő virágokba oldódna, s...
2024. december 21., szombat

Én kis falum

›
Itt születtem, hol a fű zöldje más, az Alföld síkján, hol a levegő illata mindig hazavár, itt nőttem fel, itt voltak boldog éveim, szívemnek...
2024. december 7., szombat

Tudatos lépések

›
Ahogy a földön lépek, a lépéseim szelíd emlékek. Minden lépés egy új világ, hol az út formál, s a szív tovább lát. Göröngyös ösvény, mi hív ...
2024. december 5., csütörtök

A belső börtön

›
  Saját börtönömben élek, a falakat magam emeltem, nem gyorsan, nem kapkodva, tégláról téglára raktam össze minden félelmem, minden kimondat...
2024. november 22., péntek

Az adás öröme

›
(A képet mesterséges intelligencia készítette. ) Adni, csak úgy, mint a szél simítva az arcot szelíden. Adni, mint a nap, mely meleget árasz...
2024. november 17., vasárnap

Álomangyal

›
(A képet mesterséges intelligencia készítette) Álmomban angyal vagyok, Szárnyaimmal könnyedén szárnyalok, Csillagokkal mindent megbeszélek, ...
2024. november 14., csütörtök

Eltűnt évek

›
Mit mondhatnék, hová tűntek az évek? Könnyű szellőként lebbentek át rajtam, mint selyem, ami csak egyszer érinti a bőrt, itt hagyva pár fino...
2024. november 12., kedd

A vihar titka

›
                                A vihar nem kérdezi, hogy miért jön, vagy miért megy el, hirtelen borítja el az eget, mint egy félelmetes, s...
2024. november 10., vasárnap

A Csend kincs..

›
Ha sosem vagy egyedül, elveszel a világ apró zajában, folytonos szavak hálójában, hol csak külső képek vetülnek rád, és saját arcod válik ho...
2024. november 5., kedd

Őszi csend

›
Szív hegedűjén pendül a bánat, ahogy az őszi pára lassan leül, falevelek közt bújik a csend, és a szél halkan sóhajt, egyedül. Bús az avar, ...

Idő Szárnyán

›
  Talán egyszer megérint a béke, mint puha szellő, hegyek felett lebegve, felhők között suhan, ahol az igaz szeretet ébred a csendben, és mi...
2024. október 23., szerda

Álomból élet

›
A sötét föld mélyén, ahol a nap fénye ritkán kúszik be, ott álmodik a gubó, mint egy szív, mely a csendben lüktet, várva a pillanatot, hogy ...
2024. szeptember 22., vasárnap

Csendes Kérdések

›
  Minden, amit gondolok és érzek, hová tűnnek el végleg? Öröm, fájdalom, szerelem, bánat – hol rejtőznek, hová tűnnek el? Szétszóródnak, min...