▼
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: auroraameliajoplin. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: auroraameliajoplin. Összes bejegyzés megjelenítése
2025. július 20., vasárnap

Az igazi Léna

›
– Léna, megint késel! – szólt rá nevetve a bátyja, miközben a lány mezítláb futott le a domboldalon, szoknyájának szegélyén virágporral. – A...

Az ismerős idegen

›
– Álmodtál újra? – Igen. Repültem… és te ott voltál. A lámpásod fénye űzte el a félelmemet, és megnyugodtam. Mindig megnyugszom utána, újra....

Táncoló fények

›
Táncol a fény a fák levelén, madárdal sző selymet a reggelbe – a Nap mosolyát a vállamon érzem, s a világ újra hisz a szerelemben. A mezők i...

Benned a válasz

›
Most van itt az idő, ne várj tovább, Lépj át a fénybe, hol nincs már határ. Benned a szín, a tűz, a dal – Bátorság, hát – most indulj el! Ne...

Megállni néha

›
Megállni néha nem gyengeség, hanem a lélek finom bölcsessége. Ott, ahol csend van, ott kezdődik: minden. Egy sóhajban elfér az idő, egy könn...

Szénaszagú emlék

›
A széna illata vastag, meleg takaróként borult a világra azon a nyáron. Nemcsak az orrban ült meg – hanem az emlékezetben is. Marika akkor v...

Fiora, az életmentő

›
Az Ég lila és fekete szálakból szőtte be magát azon az éjszakán, amikor a vihar elérte az erdőt. A mennydörgés mintha szét akarta volna tépn...

Gesztenyefa árnyékában

›
A magány ölel, de a lelkem mégis emlékezik. Gesztenyefa árnyékában hallgatom a csendet, Föld ölel át, hol gyökerek mélyén remeg a múlt, Fesz...

Veled, egészen

›
Csendben vagy mellettem, mint hajnal előtt a lélegzet. Érezlek — minden rezdülésedben ott vagyok. Szemed tükrében látom: nem vagyok kevesebb...
2025. július 13., vasárnap

Csokor a léleknek (lélekvers)

›
Egy csokor virágra vágyom, nem csak színekre, nem csak illatokra, hanem arra, aki hozza, aki szívből szedi, minden szálban ott él a szeretet...

Valaki mindig fogja a kezed

›
A köd úgy borult a tájra, mintha emlékekből szőtt fátyol ereszkedett volna a világra. A Nap alacsonyan ült a horizonton, fénye aranyló ösvén...

Hozzáállás – Prózai változat

›
A hozzáállás nem csupán egy viselkedési forma – sokkal inkább belső tükör, amelyen keresztül meglátjuk a világot, és a világ is meglát bennü...

Hozzáállás /vers/

›
H a látlak sírni, nem fordulok el, meghallgatlak, hogy lelked megpihenjen. O tt vagyok csendben, ahol nem hallani hangot, ahol egy érintés...
2025. július 10., csütörtök

Fordulj a fény felé /lélekvers/

›
Én vagyok a Nap. Szeretetből születtem, fényem nem éget – melegít, ébreszt, átölel csendben. Napraforgóim, kicsi fényeim… Ti, akik hajlott f...

Több mint tánc

›
A reflektor fénye, mint aranypor, úgy szitált a parkettre – mintha egy másik világ szivárgott volna át a színpad résein. A terem elcsendesed...