Szemed mögött csillag alszik,
testedben az Ég remeg,
nem vagy gyenge, csak most épp
a Mindenség lélegez veled.
Egy fátyol hullt rád lágyan –
nem búcsú, csak ölelés.
Ismersz minden árnyat,
s pihenni is tudsz: ez a békesség.
Nem kell már menned sehová,
a válaszok belül ringnak.
Az igazi fény sosem kiált,
csak jelen van… benned. Halkan.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése