Anyukám, én úgy szeretlek Anyák napi vers

Anyukám, én úgy szeretlek,

mindig hozzád odamegyek.

Kicsi karom átölel,

szívem téged ünnepel.

Rajzoltam egy szép virágot,

ráfestettem a világot.

Napocska van a közepén,

te mosolyogsz rajta felém.

Ha elesem, te jössz értem,

megpuszilod kicsi térdem.

Azt mondod, hogy nincs nagy baj,

s elmúlik a könnyes jaj.

Este, mikor mellém ülsz,

puha hangon énekelsz,

álmot hozol, csendeset,

jóéjt-puszival szeretsz.

Orgonai szívérzés

Az orgona mindig hazaérkezés,

amikor kinyílik, a kert egyszerűen más lesz,

szebb a reggel, lágyabb az este,

jólesik csak állni mellette.

Van benne valami tiszta szépség,

gyermekkori szívérzés,

egy anyai kéz, amely megsimította a hajamat,

egy hang, amely mindig szeretettel szólt.

Az illata bejárja a ház körül a levegőt,

odaül a ruhára, a tornácra, a szívre,

eszünkbe jut róla minden,

ami egyszer szép volt, máig velünk maradt.

Ezért szeretem ennyire az orgonát,

mert nemcsak virág, emlék, érzés is egyszerre,

amikor nyílik, én egy pillanatra

újra úgy érzem, jó itt élni a földön.

www.muzsakkonyvtara.hu

Édesanyámtól kaptam (Anyák napi vers)

Kávé gőzölt korán, te már talpon álltál,

hajadba bújt a reggel, s rám halkan mosolyogtál.

Bögrém mellé tetted a legszebb, puha szót,

s egész nap abból éltem, abból kaptam útravalót.

Akadt olyan perc is, hogy fáradtan láttalak,

de két kézzel megsimítottad akkor is arcomat.

Tudtam mindig, bármi történik velem,

első szavad ez volt: „féltelek, kicsim!”

Ölelésed kikötő, ha bennem vihar támadt,

hangod meleg kenyér, ha megroppant a bánat.

Sokszor csak egy pillantás jutott egy hosszú napon,

mégis átjárt a nyugalom.

Most már anyaként, úgy nézek fel rád,

mint aki tőled kapta szíve tartását.

Anyák napján könny ül szemembe,

köszönöm, hogy a szeretetet Te ültetted a szívembe.

www.muzsakkonyvtara.hu

Anya ölelj még

 

Anya, ugye mindig velem leszel?

Szereteteddel mindig védelmezel?

Ha bánatos leszek, megvigasztalsz?

Bátorítasz a biztató szavaiddal?

Hiszen, Te vagy nekem senki más,

Aki megért, és oltalmazva vigyáz rám,

Tudod, éppen most mire gondolok,

A könnyeimet miért hullatom.

Látod arcomon, ha boldog vagyok,

Egyetlen vagy, kinek mindent elmondhatok,

Ráncosodó kezeddel megsimogatsz,

A szívemnek mindig vigaszt adsz.

Nincs még egy olyan szerető anya,

mint Te,

Ki életét feláldozta, és soha fel nem adta,

Példaként élsz örökre bennem,

Ölelj még mellkasodra engem.