(A képet mesterséges intelligencia készítette. )
Sötét vízen feküdtem,
Partot sehol nem leltem,
Hogy kerültem én ide?
A szívem szorult össze.
Úsztam gyorsan, félelemmel igyekeztem,
A tó fekete színeiben elvesztem,
Bűzös, nyálkás vízben sírva kapálóztam,
Lelkem sötét félelmeiben ragadtam.
Ide én teremtettem magam?
Saját fekete, bűzös tavam,
Nem volt más – félelmeim maga,
Szeretet, elvárás hiába.
Szeretteim nagyon kihasználtak,
Életemet, erőm rájuk szántam,
Szívemen vérző sebet ejtettek,
Fekete tó vizébe temettek.
Fekete tó elnyel engem,
Talán a partot meglelem,
Szívem fájdalommal teljes,
A fény még pislákol bennem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése