Csillagok üzenete

 

Lágy szellő simogatja arcomat,

Miközben nézem este a csillagokat,

Érzem a földből áradó meleget,

S közben puha fű érinti testemet.

Ahogy fekszem a fűben, álmodozom.

Mit üzennek nekem a csillagok?

Vajon titkos vágyaim teljesülnek?

Vagy a mindenségben elvesznek?

Becsukom szemeimet, s a Hold,

Ég Királynője hozzám kedvesen szól,

Üzenete szívembe mélyen behatolt:

Angyalom! Vágyaid engedd végre szabadon.

Tavaszi szerelem

Szeretek üldögélni, és hallgatni a madarakat,

Figyelni, ahogy fújja szél a tuja magvakat,

Nézni ahogy rügyeznek a fák,

lassan leveleiket kibontják.

Tavaszi szerelem-zene szól,

Ibolya illata száll mindenhol,

Hóvirág még fehéren büszkélkedik,

hiszen első virág, aki megjelenik.

A napsugarak fénye egyre erősödik,

Általa éled a Föld, az ember is,

Átszűrődik a tuják lombjain,

Bekacsint a szobák ablakain.

A gólyavirág sárgállik a zöld fűben,

Szorgos hangyák serénykednek a tövében,

Méhecskék dolgoznak a tuja fán,

Napfényben sütkérezve bugyután.

A tavaszi szellő, langyos levegő,

Álmosítóan kedves, melengető,

Szebbet ember nem is kívánhat!

Hiszen ébredező tavaszt csodálhat.

Egy csepp szeretet

 

Halkan, lágyan dúdol a szél,

lelkem darabjait viszi szerteszét,

Szétszórja a tündöklő patakban,

melyben megcsillannak,

mint fénylő cseppek a hajnali napsugarakban.

Továbbszállnak a szellő szárnyán,

Ahová csak szállnak, varázsporként,

Egy csepp szeretetet szórnak,

s dalolva tovább szerte szétszóródnak.

A virágok szírmain megpihennek,

Illatukkal vegyülve továbbrepülnek,

Szívembe visszatérnek csendesen,

s elsuttognak mindent kedvesen.

Most...

Most szeress,

amíg kezed tud

ölelni, átkarolni,

magadhoz szorítani!

Most sétálj,

amíg élvezheted

arcodon az esőcseppeket,

A lágy szellő fuvallatát,

A napfény édes simogatását!

Most hallgasd

az erdő hangját,

Ahogy füledbe dúdolja

az elrejtett dalát!

Eldúdolja a föld,

A fák, a virágok, bokrok,

hogyan kell létezni,

az életet élvezni.