Halk üzenet

Lassan kitárom az ablakot,

párkányomon egy kismadár figyel.

Közelebb jön, s érzem, vele

egy halk üzenet jön.

Nem rebben el, még közelebb húzódik,

csendben egymásra figyelünk.

Köztünk a reggel puha fénye jár,

a kismadár és én egy pillanatra eggyé válunk.

www.muzsakonyvtara.hu

A szelíd Hit

Nem siet most az idő, csak simít,

lágyan lelassítja a gondolatot,

ahogy közeledik a karácsony,

a szív lassan hazatalál a melegbe.

A hit nem mond semmit hangosan,

csak leül mellénk a csendben,

s engedi, hogy átérezzük:

hittel könnyebb élni a világban.

Az emlékek is velünk lépnek be halkan,

most nem terhet, hanem meleget hoznak,

emlékeztetnek arra, amit egyszer megéltünk:

tudunk szeretni, és szeretve lenni.

Talán ez Advent első üzenete:

lassan kitárni a szív ajtaját,

s beengedni a hit angyalát,

hogy szívből érezhessünk egy újabb csodát.

A tavasz ébredése

A reggel még hűvösen ölelt át, ahogy a fű lágyan hajladozott a szellő játékára. A fák ágai között halk susogás hallatszott, mintha a természet magához térne, és a fák, mint élő lények, újjáéledtek a tavasz hívására. A levegő tele volt friss illatokkal, a fű és a föld nedves, tiszta illatával, amely az újrakezdés reményét hozta el.

A fák alatt ibolyák bontották szirmaikat, és a tavaszi nap fénye egyre erősebben simogatta a bőrömet. A hűvös reggel lassan átadta helyét a meleg, simogató napsütésnek. A szellő, mint egy kedves barát, csendesen cirógatta az arcomat, miközben a táj minden egyes részlete új energiával töltött meg.

A fák rügyeztek, a virágok kinyíltak, és a fű zöldjét egy-egy színpompás virág tarkította. A táj ébredése olyan volt, mint egy dallam, melyet a szellő hozott el, és minden egyes lélegzetvétellel egyre erősebbé vált. A világ friss energiát kapott, és mindez egy új kezdetet ígért.

Én úgy éreztem, mintha a természet beszélne hozzám, minden fűszál és virág egy-egy üzenetet adna át. A friss levegő, a tavaszi nap melege és a fák suttogása mind azt mondták:

"Élj, lélegezz, és adj magadnak esélyt a megújulásra."

Üzenet a szívbe

Vidd el, szél, a felhőkön sebesen,

Vidd el üzenetemet annak a szívébe,

Kinek lelke tavaszi szélként rebben,

Bárhol is él, de keres engem remélve.

Álmodom róla, szívem úgy várja,

Vágyamat már kiküldtem a nagyvilágba,

Hiszen mindenkinek van egy párja,

A boldogság mindenkinek járna.

A lélek tudja, mi kell nekünk,

Ha társ, akkor szerelemmel fűthetünk.

Egy ölelés, egy csók, egy szál virág –

A szívnek nem kell más, csak ezer virág.

Üzenet a szívbe

Vidd el, szél, a felhőkön sebesen,

Vidd el üzenetemet annak a szívébe,

Kinek lelke tavaszi szélként rebben,

Bárhol is él, de keres engem remélve.

Álmodom róla, szívem úgy várja,

Vágyamat már kiküldtem a nagyvilágba,

Hiszen mindenkinek van egy párja,

A boldogság mindenkinek járna.

A lélek tudja, mi kell nekünk,

Ha társ, akkor szerelemmel fűthetünk.

Egy ölelés, egy csók, egy szál virág –

A szívnek nem kell más, csak ezer virág.

Az Isteni Üzenet

Sötét gödörbe süllyedve tehetetlenül,

Sikítanál, de fájdalom vesz körül,

Éget a szívfájdalom, akár a tűz,

De te némán, csendben mindent eltűrsz.

Beragadtál, menekülnél, de nem tudsz,

Két kezeddel könyörögve segítségért fordulsz,

Egyedül vagy, csak Isten tudja, mi bajod,

Kezeivel a kezedet fogja, de Te ezt nem tudod.

Simogatja fejed, és szólítja neved,

Halld hát az Isteni üzenetet!

A fájdalomtól nem látsz, nem hallasz,

Pedig önmagadnak így ellent mondasz.

Csendesedj le, és sírd ki magad,

A könnyeiddel eltűnnek a sötét falak,

Leomlanak, és fénysugárként a szívedbe,

Megérkeznek az Isteni szavak.

Csillagok üzenete

 

Lágy szellő simogatja arcomat,

Miközben nézem este a csillagokat,

Érzem a földből áradó meleget,

S közben puha fű érinti testemet.

Ahogy fekszem a fűben, álmodozom.

Mit üzennek nekem a csillagok?

Vajon titkos vágyaim teljesülnek?

Vagy a mindenségben elvesznek?

Becsukom szemeimet, s a Hold,

Ég Királynője hozzám kedvesen szól,

Üzenete szívembe mélyen behatolt:

Angyalom! Vágyaid engedd végre szabadon.

Szíved- szívem

Szerelemre vágyik emberi énem,

Oly szerelemre, ki értékeli lényem,

Kinek Én vagyok az álma,

Az istennője, a szereleme, az élete értelme.

Kinek szíve a szívem párja,

Kinek érintése a világ csodája,

Kinek ragyoghatok,

és a lelkemet odaadhatom.

Szívemben az üresség kiáltozik,

A boldogság, ami bele kívánkozik, Üzenetem elküldtem az éterbe,

hol dalolva énekel valakinek a szívébe.