Anyai szív

Elteltek az évek olyan gyorsan,

hogy csak az tudja igazán,

aki gyermeket nevelt fel:

mennyi erő, mennyi csendben hordozott teher,

mennyi fáradt nap, elnyúló hét

és rengeteg megélt esztendő marad mögötte.

Egy anya csak ad –

egyedül küzd, mégis tovább viszi a napokat,

segítség nélkül is kitart,

mert az anyai szív akkor is teszi a dolgát,

amikor már a teste súlyosan fárad.

A gyerekek elmennek… felnőnek,

az élet messzire viszi őket,

de néha még visszanéznek,

rád pillantanak egyetlen halk emlékre,

arra a fényre, amit tőled kaptak valaha.

Anya a szívét is odaadná,

még a gyermek fájdalmát is magára venné,

ereje fölé hajolva,

míg végül a teste elnehezül,

s csendben jelzi: túl sok volt már ez a teher.

Egyedül marad – mert ilyen az élet,

örök körforgás, amely sosem ér véget.

Ezt megérti minden nő,

aki már végigélte:

milyen mélységeken vezet át az anyai szív,

mennyi kimondatlan történetet őriz magában

a végtelen szeretet jegyében.

www.muzsakkonyvtara.hu

Anyai csend

Mit tehetsz, ha fáj?

Ha nem értékelnek anyaként, csak elvárnak.

Ha nem látnak, csupán követelnek,

fogalmuk sincs, mit cselekszenek.

Csendben hallgatod őket,

nyújtott kezed, szíved-lelked.

Nem vársz semmit, csak hogy szeressenek,

hogy néha egy jó szót ejtsenek.

Cserébe a szavaikkal marnak,

te pedig csak hallgatsz.

Elfordulsz, és potyog a könnyed…

Elfutnál, mert az lenne a legkönnyebb.

De anyai szíved megbocsát.

Látod, a bölcsesség tőlük messze áll.

Talán majd, ha nem leszel,

ölelnének, soha el nem engednének.

Majd akkor lehet feleszmélnek,

hogy anyai szereteted nélkül milyen nehéz az élet.

De már késő lesz, hisz az élet rövid,

a test elporlik,

az anyai ölelés többé nem létezik.

Anyai ölelés

Anyai ölelés, meleg szeretet,

Számomra ilyen nem létezett,

Jó éjt puszit soha nem kaptam,

Pici gyermekként mennyire akartam.

Szülői kedvesség, figyelem,

A gyermeknek lelki eledel,

Esti mesék öleléssel,

Anyai szív melegével.

Sok sok puszi és mondóka,

Gyermek szívét meggyógyítja,

Sajnos nekem nem volt ilyen,

Szomorú is volt a szívem.

Szülői szeretet, biztonság,

Egy életet meghatároz ám,

Megtanultam szívemet kinyitni,

Igazán önzetlenül szeretni.