Pamcsi család – A kék Pamcsik világa

Szép reggelre ébredtek a Pamcsik.

Izgatottak voltak.

Végre megláthatják a tengert.

Titi mama és Nimi ott éltek.

A kis Pamcsik felvették a hátizsákjukat.

Elindultak.

Gurultak.

Gurultak.

Gurultak.

Messzire kellett menniük.

Útközben megálltak.

Ettek.

Ittak.

Pihentek egy kicsit.

Aztán újra gurultak.

Megérkeztek.

Meglátták a tengert.

Csak nézték.

Nézték.

Nézték.

Nézték.

A tenger kéken csillogott.

A kis Pamcsik pamacsai a boldogságtól rózsaszínűek lettek.

– Ott a tenger! – kiáltotta Milu.

– Igen! – kiáltotta hangosan Mó.

– De szép! – mondta hangosan Miri.

– Olyan fényes! – mondta hangosan Mó.

– Olyan jó illata van! – mondta hangosan Milu.

Amikor a tenger vize először hozzájuk ért, a kis Pamcsik meglepődtek.

– Jaj, de sok víz! – mondta hangosan Miri.

– Jaj! De hűs! – mondta hangosan Mó.

– Csiklandoz! – mondta hangosan Milu.

Nevettek!

Nimi levette a hátizsákját.

Aztán gyorsan begurult a tengerbe.

Amikor a vízhez ért, hirtelen aranyszínű fény ölelte át.

Nimi úgy gurult, mint a földön.

– Hű! Azta! – mondta Mó.

– Titi mama, ezt én is megtanulhatom? – kérdezte Miri.

– Én is? – kérdezte Mó.

– Én is? – kérdezte Milu.

– Igen – válaszolta Titi mama.

– De jó! – örültek a kis Pamcsik.

– Gyertek fürdeni! – mondta Titi mama.

A kis Pamcsik boldogan gurultak a tengerbe.

Titi mama aranyfénnyel ölelte körbe őket.

Az aranyfény megtartotta őket a víz tetején.

Mindenki a tengerben játszott.

Lumi mama, Titi mama, Lumó papa is.

Titi mama egy puha fehér hablabdát dobott a Pamcsiknak.

A kis Pamcsik nevettek, gurultak és labdáztak.

Gurultak.

Nevettek.

Játszottak.

Nagyon elfáradtak.

Titi mamáék a tengerparton éltek.

Pálmalevelekből font kunyhójukat kagylók, gyöngyök és vízililiomok díszítették.

Bementek a kis házikóba.

A kis Pamcsik odabújtak a mamájukhoz.

A mamák átölelték őket.

Titi mama és Lumi mama együtt énekelték:

„Tente baba, tente,

itt van már az este,

álomcsillag születik,

szeretetben ringat itt.

Mama súgja halkan,

csillag néz az égen,

puha párna, mama karja

vigyáz rád az éjben.”

Pislogtak egyet.

Pislogtak kettőt.

És édesen elaludtak.

A pálmakunyhó reggelig csendesen ringatózott a tengerparton.

www.muzsakkonyvtara.hu

Pamcsi család – Miri napocskás Pamcsijegye

Reggel puha fény ült a rétre.

A virágok illatoztak.

A fű lágyan hajladozott.

Miri és Nimi labdázni indultak.

Vitték a sziromlabdát is.

Illatos volt.

Puha volt.

Gurították.

Miri nevetett.

Magasra dobták.

Nimi is nevetett.

A két kicsi Pamcsi énekelni kezdett.

– Illatos labda,

– gurul a réten.

– Két kicsi Pamcsi

– labdázik szépen.

A labda gurult.

Miri utána gurult.

Nimi is utána gurult.

Újra énekelték:

– Illatos labda,

– gurul a réten.

– Két kicsi Pamcsi

– labdázik szépen.

Boldogan labdáztak.

A nap egyre melegebben sütött.

Miri egyszer csak megállt.

– Mama!

– Mama! – kiáltotta.

Lumi mama gyorsan odagurult.

– Mi történt, kicsi Miri?

Miri a pocakjára mutatott.

– Forró a pocakom.

Nimi nagy szemekkel nézett rá.

– Miri pocakja forró?

Miri szeme megtelt könnyel.

– Forró.

– Forró.

Lumi mama ölébe vette Mirit.

Árnyékba vitte.

Gyengéden megsimogatta.

– Semmi baj, kicsi Miri.

– Semmi baj.

Mó is odagurult.

Milu is odagurult.

Nimi egészen közel bújt.

Mindenki Mirit nézte.

Lumi mama elővette a gyógyító kenőcsöt.

Finoman Miri pocakjára kente.

– Mindjárt jobb lesz – mondta.

Miri pamacsa kék lett a fájdalomtól.

Lumi mama simogatta a pocakját.

Miri megnyugodott.

És akkor valami csodálatos történt.

Miri bundáján megjelent egy pici napocska.

Gyönyörű volt.

– Nézzétek! – szólt halkan Lumi mama.

Mó nézte.

Milu nézte.

Nimi nézte.

– Miri Pamcsijegye! – mondta Mó.

– Napocska! – tapsolt Milu.

– Napocska!

– Napocska! – örült Nimi.

Miri is lenézett magára.

Nézte.

Csak nézte.

A kék pamacsa lassan rózsaszínű lett a boldogságtól.

– Nekem is lett Pamcsijegyem! – örvendezett Miri.

– Nekem is lett! Nekem is lett!

– Bizony, kicsi Miri. Gyönyörű napocskás Pamcsijegyed lett.

– Olyan szép! Olyan szép!

Aztán újra előkerült a piros sziromlabda.

– Játszhatunk még? – kérdezte Nimi.

– Játszhatunk! – nevetett Miri.

És újra énekeltek:

– Illatos labda,

– gurul a réten.

– Két kicsi Pamcsi

– labdázik szépen.

A labda megint gurult.

Gurult a réten.

Elfáradtak, mert sokat labdáztak.

Aztán lassan este lett.

Nimi odabújt Titi mamához.

Titi mama átölelte.

A három kis Pamcsi is Lumi mamához bújt.

Lumi mama átkarolta őket.

Lumi mama és Titi mama együtt énekelték a Pamcsi altatódalt.

– Tente baba, tente,

– itt van már az este,

– álomcsillag születik,

– szeretetben ringat itt.

– Mama súgja halkan,

– csillag néz az égen,

– puha párna, mama karja

– vigyáz rád az éjben.

A Pamcsik pislogtak egyet.

Pislogtak kettőt.

Azután édesen elaludtak.

A Szélfűház lágyan ringatózott a langyos nyári éjszakában.

www.muzsakkonyvtara.hu

Pamcsi család – A kék Pamcsi vendégek

 Egy nyári napon a kis Pamcsik a réten játszottak.

Gurultak.

Nevettek.

Versenyeztek.

Miri gurult.

Mó gurult.

Milu gurult.

Egyszer csak két világoskék Pamcsi érkezett.

A kis Pamcsik megálltak.

Megijedtek.

Féltek.

– Mama! Papa!

– Mama! Papa!

– Mama! Papa!

kiabálta Mó, Miri és Milu.

A pamacsaik kékre váltottak.

Lumi mama odagurult.

Megsimította őket.

– Kedveseim, ők a rokonaink – mondta.

Lumó papa is odagurult.

A kislány a mamája mellé bújt.

– Ő Titi mama – mondta Lumi mama.

– Ő pedig Nimi.

A kis Pamcsik csak nézték őket.

– Sziasztok – mondta Nimi.

– Szia – mondta Miri.

– Szia – mondta Mó.

– Szia – mondta Milu.

– Miért vagytok kékek? – kérdezte Miri.

– A tengeren élünk – mondta Titi mama.

– A vízen is tudunk gurulni – mondta Nimi.

– Ha vízen gurulunk, aranyfény lesz rajtunk – mondta Nimi.

– Így száraz marad a bundánk.

– Hűha, azta! – mondta Mó.

Mó izgatottan Lumó papára nézett.

– Elmegyünk a tengerre hozzájuk? – kérdezte.

– Igen. El fogunk menni – mondta Lumó papa.

– Hurrá, de jó! – mondta Mó.

Mó pamacsa rózsaszín lett.

Milu közelebb gurult.

– Játszunk? – kérdezte.

– Játsszunk!

– Játsszunk!

– Játsszunk!

Gurultak.

Nevettek.

Játszottak.

Sokat játszottak.

Aztán elfáradtak.

A kis Pamcsik odabújtak Lumi mamához.

Titi mamához is odabújt a kék kis Pamcsi, Nimi.

Lumi mama és Titi mama együtt énekelni kezdtek:

Tente baba, tente,

itt van már az este,

álomcsillag születik,

szeretetben ringat itt.

Mama súgja halkan,

csillag néz az égen,

puha párna, mama karja

vigyáz rád az éjben.

Pislogtak egyet.

Pislogtak kettőt.

Azután édesen elaludtak.

A lila Pamcsik és a kék kis Pamcsi is.

A Szélfűház lágyan ringatózott a csendes éjszakában.

www.muzsakkonyvtara.hu