A következő címkéjű bejegyzések mutatása: filozófikus vers. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: filozófikus vers. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. február 19., csütörtök

Árnyék



Az árnyék bennem maradó bizonyosság,
testre vetült gondolat.
A fény halad elöl,
mögötte az ember marad.
Az árnyék a súly, amely formát kap,
időbe préselt jelenlét.
Hosszában mérhető az életem,
rövidülésében felismerem a határt.
Az árnyék addig létezik,
amíg én jelentést hordozok.
Amikor eltűnik mögülem,
a világ továbblendül nélkülem.

2026. február 18., szerda

Igen / Nem




Ma az igen túl közel jött,
a nem pedig túl gyors volt.
Mindkettő igaznak tűnt,
egyik sem akart vigasztalni.
Álltam közöttük,
mint aki tudja,
hogy a válasz súlya
néha nagyobb, mint a kérdés.

Az igen bennem mozdult.
A nem kívül maradt.
S a kettő között
lassan tér keletkezett.
Ott, a térben
nem kellett bizonyítani.
Csak lélegezni.
Szavak nélkül
megmaradni.

2026. január 16., péntek

Két tér között



A létezés vékony hártya,
fény és árnyék között kifeszítve.
Itt él az, aki érez,
aki hallja a világ zaján túl
a belső ritmust.
A súly lassan tanít.
Megállásra, figyelemre,
arra, hogy minden lépés
jelentéssel telítődik,
ha tudat kíséri.
Az érzékeny lélek
finom műszer.
A durva világban
élesebben mér,
mélyebbre lát.
Magasság hív,
mélység tart.
Közöttük formálódik
az emberi jelenlét,
csenddel, felelősséggel.
A fény ritka,
mégis pontos.
Aki észreveszi,
az út hordozójává válik.