Topogó csoda

Ő a mindenem, lelkem darabja,

családtag, kincs, szeretet magja.

Maciját hozza, labdája várja,

napfény simítja bundája bája.

Pici lábával vígan topog,

pórázt látva máris bezsong.

Séta a mindene, szíve repes,

ha elmegyek, sír – hű és nemes.

Ha dörög, villámlik, hozzám simul,

reszketve bújik, apró szíve dúl.

Okos, ügyes, szeretetet kér,

Mollyka mindig csodát ígér.

Molly kutya

 

Hosszú fülű virsli kutya,

Négy kis lába tipe-topa,

Fűben imád henteregni,

Pocakját jól megsüttetni.

Napozik is ám, jó sokat,

A földbe is ás sok lyukat,

Szeretettel megnyalogat,

Jobbra- balra is bólogat.

Kis tacskó, de olyan édes,

Jutalomért sokra képes,

Szeret enni finomakat,

Horkolgat is jó nagyokat.

Jaj, az esőt nem szereti!

Akkor minden előveszi;

Pakol össze, pakol vissza,

Sehol sincsen ám nyugalma.

Okos kutya a Mollyka,

Családunknak hű kis tagja,

Körtáncot jár pici lába,

Úgy fogad minket a drága.