a parton álltam ahol a víz
visszatükrözte az eget
a Hold fehér ujjlenyomata
ráolvadt az éjszaka tükrére
a pillanat átlépett rajtam
szívemben megfordult a tenger
kint a hullámok egymásba fonódtak
bent minden tegnap partot vesztett
boldogabbak akkor lehetünk
ha a holnap bennünk válik valósággá
a tenger bennünk partot cserél
s mögöttünk a tegnap gyönggyé zárja magát
ma bennünk tükröződik a jelen
holnapig rajtunk marad a víz érintése
mosolyban oldódik fel arcunk régi rajza
szeretet írja újra önmagát
