Karácsony aranyfonala

Karácsony este csend terül szét a házakra,

hó csillan csillagfény alatt,

angyalok lépte suhan át utcákon,

szívekben béke gyúl csendesen.

Karácsony szívből szólít,

kézről kézre ad meleget,

gyertyák őrzik együttlétünket,

karácsony szelleme mindenkit érint.

Van, aki emlékkel érkezik,

van, aki reményt hoz magával,

van, aki szeretetet hagy itt,

mind ajándék órában.

Ünnep mindenkié,

összekapcsol, megtart, hazahív,

szívtől szívig adja tovább a

fényt, mi bennünk él.

Amikor minden fény megérkezik,

a szeretet tovább őriz minket,

karácsony szívtől szívig jár,

mint az aranyfonál.

www.muzsakkonyvtara.hu

Karácsony fényszárnya

(A képet mesterséges intelligenciával készítettem.)

Karácsony este csillag születik,

hópehely álma földet érint.

Nincs szó, nincs zaj, csak a csend dala,

s a világ várja: hogy a szeretet fénye megszülessen végre.

A gyertyaláng, mi szívekben pislákol,

égig ér, s mindenkit átitat.

Nem pompázik, nem harsog, csendben ragyog,

csak megérint halkan, s reményt bont.

Az ajtók mögött történetek születnek,

egy mosolyban száz év emléke lebben.

Nem díszítik drága szalagok,

de a pillanat mégis arannyá forr.

Karácsony nem más, mint amikor a fényszárnya

szétnyílik, hogy átöleljen a mába.

Fent az égen ezüst nyomot hagy,

s lent a földön a szeretet szárnyra kap.

Ha ma este megállsz egy percre,

nézd meg, mit mond a szíved rejtve.

Az igazi ajándék nem kézzel készült,

hanem a szívből fakad, fényszárnya nő, és mindenkit betakar.