Az orgona mindig hazaérkezés,
amikor kinyílik, a kert egyszerűen más lesz,
szebb a reggel, lágyabb az este,
jólesik csak állni mellette.
Van benne valami tiszta szépség,
gyermekkori szívérzés,
egy anyai kéz, amely megsimította a hajamat,
egy hang, amely mindig szeretettel szólt.
Az illata bejárja a ház körül a levegőt,
odaül a ruhára, a tornácra, a szívre,
eszünkbe jut róla minden,
ami egyszer szép volt, máig velünk maradt.
Ezért szeretem ennyire az orgonát,
mert nemcsak virág, emlék, érzés is egyszerre,
amikor nyílik, én egy pillanatra
újra úgy érzem, jó itt élni a földön.
