Ülj mellém egy reggel,
amikor aranylik az Ég,
gőzöljön közöttünk a kávé,
ébredjen velünk a fény.
Nézzük együtt a napfelkeltét,
ahogy felragyog odafenn,
maradj még utána is,
ne csak ezen a reggelen.
Vajon tudod a nevemet?
Létezel? Nem tudom.
Elképzelem sok napon.
Talán igen, talán nem.
Képzeletem végtelen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése