Tizenhét. Ja. Még bármi lehet.
Ne parázz rá.
Reggel azt se tudod, mi legyen,
mit vegyél fel, merre menj.
Tegnap még: „leszarom, ennyi”,
ma meg túlpörögsz megint.
Fent vagy éjjel, nem jön álom,
száz hülye sztori pörög benned.
Valaki ír, aztán eltűnik,
te meg: „jó, akkor ennyi.”
Van, hogy rohadt nagy a világ,
máskor meg túl sok az egész.
Egyik percben mindent akarsz,
másikban mindenkit kizársz.
Nem kell most tudnod,
hogy hol leszel majd.
Nem kell kész válasz,
csak menj, amerre valami hajt.
Refrén
Tizenhét, tizenhét,
ma még bármi belefér.
Tizenhét, tizenhét,
ha elrontod, kezdd újra még.
Na és? Na és?
Ma fent, holnap lent, na és?
Tizenhét, tizenhét,
senki nem élhet helyetted.
Ó-ó, tizenhét,
még bármi lehet.
Ó-ó, tizenhét,
ez most a te filmed.
Lesz még pár: „na, ő az, tuti”,
aztán két hét, tiltás, delete.
Lesz, aki mondja: túl sok vagy,
közben ő kevés hozzád, ennyi.
Nem kell mindig jól kinézni,
nem kell folyton jókedv-poszt.
Van, hogy kizárnád a világot,
este meg mégis te vagy a show.
Lesz pár ajtó, ami rád csapódik,
pár ember, aki nem marad.
De ne fuss senki után azért,
hogy elhidd végre: számítasz.
Nem kell most tudnod,
hogy hol leszel majd.
Néha pont az a jó út,
amerre valami hajt.
Refrén
Tizenhét, tizenhét,
ma még bármi belefér.
Tizenhét, tizenhét,
ha elrontod, kezdd újra még.
Na és? Na és?
Ma fent, holnap lent, na és?
Tizenhét, tizenhét,
senki nem élhet helyetted.
Menj, ha menni akarsz,
maradj, ha úgy érzed.
Szeress bele valakibe,
aztán küldd el a francba, ha kell.
Nevess túl hangosan,
sírj, ha épp szarul vagy.
Csak egy dolgot ne felejts:
ne mások mondják meg, hogyan élj.
Utolsó refrén
Tizenhét, tizenhét,
előtted az egész élet.
Tizenhét, tizenhét,
ha szétesik, újraépíted.
Na és? Na és?
Ma fent, holnap lent, na és?
Tizenhét, tizenhét,
senki nem élhet helyetted.
És ha egyszer majd visszanézel,
mondd azt:
„Basszus, én tényleg éltem.”
Ó-ó, tizenhét,
még bármi lehet.
Ó-ó, tizenhét,
ez most a te filmed.
