Kinyílt a rét, zöld útja vár,
napfény csillan a domb oldalán.
Kerék gurul, a szél kísér,
illatból szőtt a friss tér.
Virág hajol a fű fölött,
méhek zümmögnek mindenütt.
Arany por hull a levegőben,
lelkemet érinti gyöngéden.
Könnyű a haladás, könnyű az út,
szívemben vidám dallam fut.
Haladok, suhanok kerekeken,
fény játszik a zöld leveleken.
Messze marad már a határ,
a rét hívogat, visszavár.
A nap melege vállamra hull,
s a tavasz lelkemhez simul.
