Újjászülettem..

Újjászülettem, mint a felkelő Nap,

Elengedtem fájdalmaimat a minap,

Rajzolok helyette csoda szép jövőt,

Melyet a valóságomba beleszövök.

Fürdök a melengető Nap sugarában,

Mely, a szívemben bizsereg egyfolytában,

Szemeimmel másként látom a világot,

A szívemmel érzem a valóságot.

Üdvözöl a lágy szellő, simogatja arcomat,

Suttognak a fák, bölcs gondolatokat,

A Földanya is meséli a régi emlékeket,

És én, hallgatom csendben a csodás üzeneteket.

Ábrándozás

Ábrándozni oly csodás,

Több mint álmodozás,

Képzeletbeli világba repülni,

Vágyainkat ott megélni.

Mesebeli tájakon járni,

Gyermeki szívvel csodálkozni,

Teremteni csupa szépet,

Mosolygós - virágos réteket.

Nevető felhőket festeni,

A csillagokkal játszani,

A Hold hátán kacagni,

A Nap sugaraival játszadozni.

A Földön aranyvirágokat szedni,

Csillogó ezüst tóban fürdeni,

Aranyhomokban sétálni,

A tenger hullámain pihenni.

Az ábrándozással túlélünk,

A napjainkat szebbé tesszük,

Szívünket újra töltjük élettel,

Ábrándos, csodás élményekkel.

Halld meg...

 

A Nap, a Hold, a csillagok,

Mind Neked ragyognak,

Fényükkel a szívedbe dalolnak,

S a szemeidben megcsillannak.

Ezernyi esőcseppek üzennek,

Halld meg hát hangjukat,

A fák is neked suttognak,

Megannyi emléket dúdolnak.

A virágok illatát viszi a szellő,

Neked kedveskedik a mező,

A harmatos puha fű is téged vár,

Ülj le, és halld meg hívó szavát.

Válj eggyé a természettel,

Hiszen nem csak dísznek vannak,

Gyógyító hatásuk láthatatlan,

Ereje felülmúlhatatlan.

A köd

A sötét köd lassan leereszkedett,

A szívembe beletemetkezett,

Elvesztem benne reménytelenül,

Körbevesz mindenhol szüntelenül.

A sötét ködöt a Nap sugarai

szelíd csókkal megszelídítik,

S az halkan csendesen tovaszáll,

a boldogság szívembe visszaszáll.

Úgy sétálnék veled

 

Úgy sétálnék veled az esőben
Bőrig ázva, kézen fogva,
Nevetve, kacagva, csókolva,
Vizesen jól összebújva!

Táncolnánk a tenger homokjában
Elázott, tapadó ruhában,
A lemenő Nap sugarában,
A szerelemtől mámoros világban.

Egymás szemébe néznénk,
Pillantásunkkal mindent
Megigéznénk, ujjainkat
Egymás hajába túrnánk,
Nedves csókjainkat kóstolgatnánk

Ébredés

 

Felébredtem, s rájöttem,

Mit jelentesz kedvesem,

Gyémántként csillogsz fényesen,

A Napnál is fényesebben.

Fényed soha ki nem alszik,

Mert a szívemben lakik,

Drágább vagy minden kőnél,

Értékesebb életemnél.

Élteted az életem,

Bízom a szavadban, életem

Hiszek neked, mert nekem jó

hallani jövőnket szádból.

Összetartozunk mi ketten,

Szerelmünk összetart minket,

Bármerre vet a sors,

Szívünk már régen összeforrt.