Időfonál

Tenyeremben az arcom –

lélekfonálból szőtt látomás,

széllel beszél a csend,

bennem érlelődik a tudás.

Áttetsző idő ring,

lassú, szelíd sodrás,

én vagyok a mozdulat,

az érkezés, indulás.

Hangom üvegfény,

benne megáll a szó,

szívem magja útra kel,

időn, téren át.

Súlytalan valóságom:

élő jelenlét.

www.muzsakkonyvtara.hu