A következő címkéjű bejegyzések mutatása: lelki újjászületés. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: lelki újjászületés. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. július 8., szerda

Sugárból font madár


Ha ránk nehezül a napok szürke köve,
belül még mozdul az élet gyökere,
egy vékony repedés átjáróvá tágul,
s a zárt kapu végül sarokig kitárul.
A bánat malma őrölt már elég port,
de parázs maradt ott, ahol szív volt,
hamuból kel fel a kimondott erő,
lépcsővé válik minden régi kő.
Az Ég peremén rózsaselyem lobban,
hajnal mosakszik csillagporos habban,
s amit elvett a hosszú, vak vihar,
visszatér bennünk, mint sugárból font madár.
Így nyílik át az ember önmagán,
fény tör elő a megrepedt falán,
ki egyszer átlép az izzó résen át,
többé nem hord falat: Ő maga lesz a kapu már.

2026. június 14., vasárnap

A parton maradt lélek



van, akit a víz nevelt
lágy sodrásban
mélységek ritmusában
ott tanulta
hogyan kell élni
mozdulni
megmaradni
aztán egyszer
száraz földre került
a nap rátette
forró tenyerét
a homok apró kövei
alágyűltek
már közel volt hozzá
hogy feladja
ami életet adhatott volna
távol volt
a víz mozdult
a part szélén
fénye meg-megvillant
a szemcsék között
de nem ért el hozzá
a lélek ilyenkor
halformát ölt
oldalára fordul
levegőért kapkod
a kopoltyúiban
még ott remeg
a mélység kék emléke
egy idegen közegben
minden mozdulata
hazafelé indulna
minden rándulása
az életet keresi
a tenger lassan emelkedik
előbb csak nedvesség
a homokon
aztán vékony csík
majd erősödő hullám
eléri, alányúl
felemeli
magához veszi
ami a parton
elveszettnek látszott
Isten tenyerében
a lélek
új életre ébredt