Mögötted áll a fehér angyal,
válladra hajol halk arannyal,
szárnya föléd szelíd eget von,
s őriz téged minden álmon.
Mikor a föld már csupa dér lett,
ő gyújtja benned a kis mécsest,
ha minden ajtó zárva marad,
ő fénnyel őrzi álmodat.
Arcod fölé hajnalát tartja,
fáradt szíved csönddel ringatja,
úgy szeret, ahogy senki más,
rád borul, ha nincs más, csak sötét árny.
S ha egyszer majd egy kéz rád talál,
benne is ez a fény megáll,
mert angyal őrzi minden részed,
tiszta szeretetben lesz részed.
www.muzsakkonyvtara.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése