zúgva, vadul, haraggal beszél.
Hideg eső pereg halkan,
október télbe hajlik át.
Ajtót nyitott, vagy csak belesett?
Egy pillantást küldött, nevetett?
Ki tudja, játszik, vagy komolyan jár,
árnyékát ránk eresztve táncol, száll.
Varjak köröznek, hangjuk hallatszik,
sötét szárny alatt az ég is sír.
Az idő komor, öröm kevés,
hideg fújásban nincs melegség.
De bent a kandalló lángja lobog,
meleg szívű este: itt maradok.
Egy bögre tea, egy jó könyv ölel,
s az éj gyöngéden átkarol,
álomvilágba ringat, táncol.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése