lassan új ruhát kap a táj,
csend ül a földre –
ilyenkor minden szív hazatalál.
A lámpafény lágyul,
az este ünnepre vár,
s egy halk harangszó messziről
békéről és csodáról mesél már.
A konyhában kalács sül,
jó illata hív haza,
az asztalon gyertyafény táncol,
s a lélek ünnepi díszbe öltözik ma.
A mosoly most ajándék,
a tekintetek csillognak,
a szavak szeretetből fakadnak.
Kéz a kézben
végre minden lélegzet megpihen,
a szeretet a szívekben él szelíden.
A szív ma csendben nyílik,
mert érzi: angyalok oltalma védi,
és a múlt minden bánata
meg sem érinti.
Kint a táj hideg, hófehér,
jégvirágot rajzol az ablaküvegre,
bent a szoba melegében
ring a béke.
Karácsony estjén
ma mindenki megtalálhatja azt,
akihez tartozik –
a szeretet ünnepén
angyalok üzenete
a szívekbe költözik.
